| ÉV |
Cím |
Digitális verzió |
Link |
Megjegyzés |
Forrás |
| 1839 |
Hasznos Mulatságok ,
február 2. (36.old.) |
nincs |
Link |
(A szövege OCR-ezve.) | "A' fény
hatásának állandósitása. Az Allgemeinene Zeitung 21 száma rendkivüli melléklete szerint (Paris Télhó 15ke), Daguerre ur mindenek fölött legérdekesebb fölfödözést tett, t.i. azon módot találta ki, melly szerint a' fény és sugarak hatását a' tárgyakra, például a' papírosra állandóvá tehetni, ami nem kevesebbet jelent, minthogy a fény és sugarak által lerajzoltatja a tárgyakat a' legnagyobb pontossággal és a' rajzolatot híven megtartja, és pedig olly elsőséggel a' a többi rajzolatok és festések fölött hogy az nagyító üvegen nézve nem hogy vesztene hűsége- és szépségébül, hanem nyer. Adandó alkalommal az egész levelet közlendjük" |
| 1839 | Századunk, 1839.
február 12. 2. évfolyam, 15. szám |
Link |
(A szövege OCR-ezve.) | Daguerre' találmánya. Daguerre’ találmányiról, melly most annyi, figyelmet gerjeszt a’ művészeti világban, és melly által a’ camera obscura’ képei a’ világosságnak a’ külön színekre hatása által megállapíttathatnak, egy párisi lap ekképen ir: „Miféle anyag lehet az, melly olly csudálatos fogékonysággal bir a’ világossághoz, eddigelé teljesen nem tudatik, ’s még az academiában is nem egyszer nyilatkoztattak álmélatot iránta. De mi személyesen láttuk Daguerrenél a’ kis mestermüveket, mellyekben a’ természet magát letükrözi,. ’s kevés szarvakkal de híven., közöljük a’ nyert benyomást. Valahányszor uj lap téteték élőnkbe, mindannyiszor megújult ’s nagyobb és nagyobb fokra lépett bámulásunk! Milly remek rajz ! milly fenséges árnyéklat! milly tökéletes kivitel. Milly ámítón adaínak itt vissza a’ tárgyak! ’s a’ domborművűn (basrelief) milly élénken lép elő minden! Itt van egy fekvő Venus több látványban, különféle nézpontról tekintve: milly hasonlíthatlanul adatvák a’ rövidítmények (Verkürzungen); az maga a’ természet, az egy csalmü! Mindezek igen jelesek, csakhogy aztán ne legyenek valamelly ügyes művész’ tusrajzai? Felelet helyett Daguerre egy nagyító üveget nyujta, ’s most ezen a’ legkisebb redőcskéket egy darabban, egy tájvonalban láttuk,, mellyet a’ puszta szem már észre nem vehet. Szemüveggel a’ távolt közel vonhatni; igy Párisnak a’ „Pont des arts“-ról felvett képén a’ legkisebb’ tárgyakat is megkülönböztethetni; számlálhatni a’ kövezet’ szemeit; észrevehetői az eső’ nedveit, ’s olvashatni egy boltczimer’ föliratát. A’ fényszövet' minden fonalai a’ tárgyról átmenvék a’ képre. Majd még csudálatosb leszen a’ hatás, ha nagyítóüveg (microscop) alkalmaztalik. Egy a’ nap-microscop által tömérdekül nagyított féreg e’ dimensiókban legpontosabban képzi le magát.. Ebből azonnal láthatni, hogy e’ találmány természethistoriai tekintetben is fontos lehetend. A’ gyorsaság, mellyel a’ világosság tökéletes rajzot vet, erejével arányban áll; ezen rajzvetés tehát délben és nyárban gyorsabban megy végbe, mint reggel vagy este és télen. Szinte különböző a’ hatás geographiai szélességben is. Daguerre eddigelé csak Párisban tévé próbálatait, ’s itt legkedvezőbb körülmények közt annyira megy a’ dolog, hogy csak a’ holt vagy nyugvó természet ad tökéletes eredményeket, mozgó testek csupán elfolyó- képeket vetnek. De Afrika’ napja alatt a’ hatás minden után pillanatnyi volna, ’s mozgó természet’ képei is nyerethetnének. |
|
| 1839 | Der Spiegel (Pest)
1839. február 20. 15. szám |
(A szövege OCR-ezve.) | Ueber das Daguerrotype. Ueber die wichtige neue Erfindung des. Herrn Daguerre, die Bilder der Camera obscura zu fairen, wird folgendes aus Paris geschrieben : „Da die Sonne selbst diese Abbildungen hervorbringt, so find eS wahre Spiegelbilder. Welcher Zeichner könnte die Gegenstände mit solcher Genauigkeit, mit solcher Treue wiedergeben? „Es ist nicht mehr nöthig,“ sagt der Artiste, „drei Tage an einem und demselben Punkte zuzubringen, um einen schwachen, unförmlichen Schatten davon auszubeuten. Das Wunder wird augenblikUch bewirkt, mit der Schnelligkeit des Gedankens. Gott sprach: „Es werde Licht und es warb Licht", heißt es in der Bibel. So kann man jezt zu den Thürmeu von Notre-Dame sagen: „Stellt euch dorthin" und die Thürme werden gehorchen. So haben sie Hrn. Daguerre gehorcht, der sie eines Tages nach Hause gebracht, vollständig von dem Grundsteine bis zur dünnen Spize, die in die Lüfte ragt, und die bisher noch Niemand gesehen hatte, Hrn. Daguerre und dis Sonne ausgenommen. Auf dieselbe Art haben wir den Louvre dargefiellt gesehen, den Pallast des Institut, die Tuilerien, den Pont-Neus, das Steinpflaster des Grsveplazes, das Waffer der Seine, den Himmel über dem Panthson, und überall dieselbe Vollendung bis in die feinsten Linien. Das Seltsamste ist, daß keine dieser Abbildungen der anderen gleicht. Die Tageszeit, die Farbe des Himmels, die sanfte Wärme des Frühlings, der rauhe Winter, die warmen Tinten des Herbstes, der Wiederschein des Wassers, Alles spiegelt sich in diesen wundervollen Gemälden ab; man sollte glauben, sie entständen unter dem Hauche der Luftgeister. — Auch bleibt der Mensch immer Herr und Meister des Lichts, das er anwendet. Es kommt viel auf eine Sekunde mehr oder weniger an. Ist es Einem mehr um das Einzelne zu thun, als um die Massen? In zwei Minuten kann man eine Zeichnung erhalten, wie sie Martin macht. Soll sie im Ge- gentheil das Monument darstellen, so wie e§ gebaut, von allen störenden Umgebungen befreit? so wird auch dann die Sonne Euren Willen thun, und alle Gegenstände ringsum verzehren, und das Monument wird frei sich erheben, gleich der Säule auf dem Plaze Vendome. Und haben einmal die Sonne ober das Licht ihr Werk vollendet, so vermögen sie nichts mehr darüber. Der schwache Firniß, der gegen die Verührnng des feinsten Strahles empfindlich war, wird nunmehr vergebens an die Luft gebracht; bas Gepräge, das er angenommen, ist unauslöschlich, wie die Spur des Aezwassers auf der Kupferplatte. — In der Camera obscura stellen sich die äußeren Gegenstände mit derselben Treue und Genauigkeit dar, doch bringt die Camera obscura nichts hervor; es ist ein Spiegel, in welchem nichts zurükhleibt. Man denke sich einen Spiegel, der das Bild der Gegenstände behält, die sich darin spiegeln, und so hat man einen Begriff von dem Daguerrotype. Selbst das Mondlicht läßt Spuren auf dem Firniß zarAs. Das Dagaerrokype reproduzirt den Flügel des winzigsten Käfers. Was laßt sich nun nicht Alles mit diesem Universalzeichner anfangen? Wie die Buch- drukerkunst die Werke des menschlichen Geistes vervielfältigt, so wird er die schönen Szenen der Natur und der Kunst vervielfältigen; er wird den Reisenden begleiten, der nicht zeichnen kann, und den Künstler, dem es an Zeit dazu fehlt. Er wird die schönsten Werke der Kunst populäreren, wovon wir bis jezt nur untreue und kostspielige Kopien hatten. Will man sich nicht selbst damit befassen, so schikt man seinen Knaben ins Musbe des Louvre, und sagt ihm, in drei Stunden mußt du mir ein Gemälde Murillo's oder Raphael's dringen. Man schreibt nach Rom: Schiken Sie mir mit umgehender Post die Kuppel von St. Peter; und die Kuppel von St. Peter wird Ihnen mit umgehender Post zugeschikt. Sie reisen durch Antwerpen, Sie bewundern das Haus des Rubens und sie senden Ihren Architekten das wundervolle Haus, damit er Ihnen ein ähnliches baue. Hinfuhro wird das Daguerrotype für alle Bedürfnisse der Kunst, für alle Kapricen des Lebens sorgen. Herr Daguerre hofft, daß er in Kurzem dahin gelangen werde, auch Porträts zu fertigen. — Wir leben in einer wunderlichen Zeit. Wir sinnen nicht mehr daraus, durch uns selbst zu schaffen; dagegen forschen wir eifrigst den Mitteln nach, das Vorhandene reproduziren zu lassen, ohne unser Zuthun. Der Dampf hat die Zahl der Arbeiter verfünffacht; in Kurzem werden die Eisenbahnen das flüchtige Kapital, das man das Leben nennt, verdoppeln; der Gas hat die Sonne ersezt; man sucht sich einen Weg durch die Lüfte zu bahnen. Es ist noch nicht so lange fher, daß der Diagraphe- Gavard erfunden worden, mittelst dessen die Plafonds von Versailles von selbst aufs Papier herabsteigen, und dazu bedarf's blos der Hand eines Kindes. Herr Colas hat ein Rad ausgesonnen, mit dessen Hilfe er die Venus von Milo zum Täuschen hergestellt hat. Und nun kommt Hr. Daguerre, der mit einer Kupferplatte und einem Firniß die Zeichen - und Kupferstecherkunst verdrängt. — Herr Arago wird nächstens der Kammer einen Gesezvorschlag vorlegen, um Hrn. Daguerre sein Geheimniß abzukaufen. — Doch ist von eigentlicher Kunst bei allen dem nicht die Rede." |
||
| 1839 | Athenaeum, 1839.
március 7., I. félév, 19. sz.; Athenaeum, 1839. március
10., I. félév, 20. sz.. |
Link |
(A szövege OCR-ezve.) | http://maimanohaz.blog.hu Jules Janin beszámolója alapján |
|
| 1839 | Honművész Pest Március
10. 154. old. |
van | Link |
(A szövege OCR-ezve.) | Festő készítmény.
Parisban jelenleg D a g u e r r e urnak, az ismeretes
diorama-festőnek, egy találmányáról beszélnek, melly, ha
csakugyan megvalósul, a’ festészetet nélkülözhetővé teszi
Daguerre ur — mint beszélik — egy készítményt talált fel ,
melly a’ valóságtól elorzott tárgyakat, miként azok a’
camera obscurában képződnek , napsugárok segedelme és
kevés anyagi dolgozás (hihetőleg edzés) által minden
szinökkel, árnyéklatuk és világosságukkal csiszolt
rézlapra nyomja. Ezen bűvös munka erős napfénynél (nyáron)
csak három perczig tart, más évszakokban valamivel tovább.
A’ készítmény csak mozdulatlan tárgyakat fest; mi mozog
lemarad a’ képről. Így történt p. o. hogy egy sánczokat
ábrázoló festményen egy ló fejetlen ; mert festés közben
mozgatta azt. Lúgosokat, ligeteket ’s áltáljában minden
zöld tárgyat hosszasabb ideig fest a’ készítmény, mint
egyéb színeket; igy a’ tájrajzon a’ házak mindig előbb
elkészülnek , mint a’ fák. Bogarak , a’ napmikroskop alatt
festve, olly természetes hűséggel adatnak vissza, hogy
minden izomrostjuk ’s nedvedényük megkülönböztethető.
Arago, Biot, és Humboldt urak megvizsgálván e’
készítményt, mellyet Daguerre ur ön nevéről Daguerrotyp-
nak akar nevezni, tökélyesnek vallották. — A r a g o ur a’
tudományok akadémiájának jelentést is tett már felőle. |
| 1839 | Atheneum június 4. 256. old | van | Link |
(A szövege OCR-ezve.) | Daguerre’ napfestése *)
, a’ világ-’ tulajdona lesz. Duchatel, franczia
belügy-minister, a’ junius’ 15-kei kamraülésben Daguerre’
találmányának , Francziaország’, a’ világ’ számára
megvásárlását indítványozá: az ár Daguerre’ számára 6000
frank, Niepce’ számára, kinek elhúnyt atyja Daguerre’
dolgozó társa volt, 4000 frank évdíj, ’s halálok után fele
özvegyöknek. „Szükségtelen — monda a’ minister többi köztt
— e’ találmány’ fontosságáról bőven szólanom. Mindenek
előtt, utazó’, régiségbuvár’ ’s természetvizsgálónak a’
daguerrotyp örökös és nélkülözhetlen társa leszen. Minden
szerző maga készitendi ezentúl munkája’ graphicai részét.
Csak néhány perczig mulasson a’ legösszetettebb emlék, a’
legterjedelmesb táj előtt, annak valóságos hasonmását
bírja. Szerencsétlenségére a’ feltalálóknak, ők abból
iparágat nem csinálhatnak, hogy annyi sikeretlen
próbálgatások’ áldozataiért kárpótlást vehessenek.
Találmányukat semmi patens nem védheti meg: mihelyt az
ismertetik , akárki is élhet vele. A’ legügyetlenebb ember
készíthet vele rajzokat úgy , mint a' leggyakorlottabb
művész; ’s azért egyáltalában szükséges, hogy e’ találmány
vagy az egész világgal közöltessék, vagy örökre ismeretlen
maradjon stb.“ A’ kamra’ valamennyi padairól egyhangú
javalás követte az indítványt. *) L. f. e. 289—96. és
309—12. szel. |
| 1839 | HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOK. Első Félév. 52dik szám Junius 29én 409. old |
Link |
(A szövege OCR-ezve.) | Jun. 16kán költ kir.
rendeletnél fogva Daguerre a’ becsületrend’ tisztjévé
neveztetett.—A’ követkamra jun. 15kei ülésében Ducha-
telur, belügyek ministere, a’ kormány nevében azon
indítványt tévé, miszerint Daguerre’ fontos találmánya ’s
titka, a’napsugárrajzok fixatiója,a’nemzet’ sőt egész
világ’ közjavára vásároltatnék-meg. Az előterjesztett
törvény javaslat szerint Daguerre évenkénti 6000 ft.
nyugdíjt, Niepce pedig, kinek meghalt atyja Daguerre
dolgozótársa vala, 4000 frnyit nyerjen míg élnek. Haláluk
után nyugdijok fele özvegyeikre megy át. „Eleinte, úgy
mond a’ minister, a’ titokért 200,000 ft. kiván- tatott,
mit, ha tekintetbe vesszük azon fényesajánlatokat, miket
Daguerre külföldi udvaroktól von , nem tarthatunk olly
igen tetemesnek. Azonban nekünk sikerült alaptőke helyett
az interesek elfogadását eszközölni. Véleményünk szerint
ezen javaslattal a’ kamra’ kivánatit elöztük-meg. Önök
miudnyájan hallottak a’ nevezetes fölfedezésről, sokan
tulajdon szemeinkkel győzödtünkmeg, ’s igy annak hasznát
fejtegetni szükségtelen. Mindenek felett az utazónak,
archaeologusnak, természetvizsgálónak Daguerre találmánya
nélkülözhetlen műszer leend. Fájdalom, fölfödezőik nem
űzhetik azt mint iparágét, hogy ezáltal áldozataik némi
kárpótlást nyernének. Ezen fölfedezés semmi patens állal
nem ótalmazható. Mihelyt ismertetik , azonnal mindenki
használhatja. A’ legügyetlenebb ember általa rajzolni tud,
mint a’ legügyesebb művész. ’S ezért mulhatlanul szükséges
a’ titkot a’ világgal megismertetni. Legelőször Niepce
fejté-meg a’ föladatot, a’ camera obscura képeinek
letartóztatását, de igen tökéletlenül. Daguerre egészen
más uton indult, ’s e* módszer egészen az ő sajátja.
Azonban Niepcel Daguerre szerződést kötött a’ találmány
nyereségének egymás köztti felosztása iránt, mi a’ fiára
is átmene, úgy hogy a’ statusnak nincs mást tennie, mint
mindkettővel szerződni.“ A’kamra’ minden oldaláról köz
megegyezés hallatszott. |
|
| 1839 | Hasznos Mulatságok 5dik szám. július 17. (20. old.) | van | Link | (A szövege OCR-ezve.) | Daguerre' festészete,
(Parisi tudósítás szerint,) Végre czélt ért kívánatában Daguerre, ’s nem sokára világos leend előttünk , mit eddigelé megfoghatlan csoda titoknak tartunk. A’ franczia kamra már biztosságra bocsátá a’ feltételeket, mik alatt Daguerr- től a’titkot magokra is átruháztaíni kívánják. A' franczia lapok egyébként az ajánlott summát csekélynek tartják , ’s meg kell allani , hogy tekintvén a’ felfedezés’ nagyszerűségét’s azon áthatlan titkot, mellyen az egész alapszik—a’ francziák’ nagylelkűségével tán nem egészen egyezik meg a’ művészt vásárimódon fizetni. Mert tudósok, művészek ’s műkedvellők egy szivvel megvallják, hogy lehetlen tökéletesbet, meglepőbbet képzelni, mint a’ valóság ezen hű utánzását. — Arago közelebb az academiában félelmét nyilvánitá, miszerint tán a' számos próbák, miket a’ felfedezés magával hozott, csökkenteni fogják a’ művész’ érdemeit, de félelme alaptalan volt, mert a legnagyobb természettudósok, mint Herschel, Forces, Watt, Pentland nyilvánítók, hogy a’ közlött mutatvány, minden várakozásukat túlhaladó. Herschel a' többek köztt, ki hontársa, Talbotnak fáradozásiban élénk részt von: kijelenté , miként ennek próbái csak gyermekjáték , mig amazé csoda. — Mindebből kisül, hogy a’ német és angol természet tudósok, kik a titoknak nyomába akarván jutni, kizárólag ezüstét használónak — igen háladatlan utat törnek. Egy párisi academiai tag, ki Daguerrenek csak nem minden ábrázolatát látá, kinyilatkoztató, hogy az ábrázolatok’ meglátásánál, valami mondhatlan érzés támadt keblében, ’s ezt igy magyarázó meg; „Ha valamelly festést vagy ábrázolatot megtekimünk, azonnal tudjuk, hogy az előttünk levő tárgy nem való, ’s hogy csak bizonyos feltételek alatt mondjuk azt hűnek , ’s a' művészetért sokat elnézünk. így például valamelly tájhoz soha nem áll teljes arányban valamelly fa ; a’ festésen használt tárgyak nem valók hanem csak részarányosak; a távulságra nézve is a’ színeket kell változtatni, ’s az egész a’ csalódáson épül. Egészen máskép van ez Daguerre ábrázolatinál. Itt maga a’ természet tükrözi magát vissza. Ezt kisebb arányban látni, olly valami meglepő ’s jótékony hatású , mellyet az ember sokáig, igen sokáig képes érezni. |
| 1839 | Hasznos Mulatságok 19dik szám. szeptember 4. (74. old.) | Link | (A szövege OCR-ezve.) | A daguerrotype
megismertetése. A’ párisi academia aug. 19kei ülésében tudósok , művészek ’s mükedvellők igen nagy számmal gyülének össze, Aragotól megtudandók a’ daguerrei festészet titkát. Elsőbben is a’találmány történetét adá elő Arago; miként már 1566ban a’ világ fénynek a’ a’ chlor ezüstre való behatását ismerék, a’mi általa’ fény homályossá , a’ homály világossá téteték. Az elhunyt Niepce, kinek fia atyja’ érdemeiért a’találmány fejében 4000 nyugpénzt nyer, erre lávendula olajban feloszlatott bitumot használt, mellyet ezüstös rézlemezen tartott. Ezen lemez izzadtéval az olaj oszlani kezde ’s bizonyos fehér por maradt a’ lemezen hátra. Ezen lemez ekkor a’ camera osbcurába hozaték, ’s itt a’ tárgy magát bevésé. Niepce ezen találmánya azonban igen két nagy hiánnyal bírt: a’ festvény igen tökéletlen maradt, ’s gyakran a’ camera obscurában három napig is kell maradnia , mig a’ tárgyat fel vévé.—Daguerre alkalmazása a’következő: Egy ezüstös réz lemezt vesz az ember, mellyet gyengén egy kis kályha ’s alkohol-lámpa segélyével átmelegit. Ekkor szorgosan megtisztitatik, hogy az ezüstről minden idegen anyag, különösen a’ réz eltávolitassék. A’ mosás után következik a’ megköszörülés. Ezen lemez melly most már egészen tiszta ’s fényes, valami külön tiszta ’s mindentől idegen gőzöktől ment helyen, ibolyi gőznek tétetik ki, mi mellett azonban különös elővigyázatokra is van szükség: csekély mennyiségű ibolyi tétetik a’ szekrény padlatára, melly az érez lemeztől vékony lepel által el van különözve, mi által a’ gőz mintegy megszitáltatik ’s az edényt egy form n lepi meg, továbbá a lemeznek érczczel kell körül övedzve lennie, miutáne’ nélkül a' légszesz jobban meglepné széleit mint közepét ’s miután a’ találmány tökéletesítése épen abban áll, hogy a’ legtökéletesb egyarányosságban lepje meg a’ lágszesz; arra is kell tekinteni, hogy sokáig a’ lemez a' gőznek ki ne legyen téve, a’ legalkalmasb ideje akkor van az elvételre, midőn rajta a’ légszesz sárgulni kezd. Az ibolyi hártya vastagsága Dumas szerint nem tesz többet mint egy millimeter ’s milliodadrészét. Ekkor a’ lemez azonban a’ camera obscurába vitetik, mialatt azonban a’ legszorgosb vigyázattal kell megóvni minden világosságtól, miután annak hatása olly nagy , hogy egy tizednyi pillanat elégséges rá befolyással bírni. Igen egyszerű módszer által a' lemez hirtelen a’ camera - obscurába tétethetik át. A’ kamra hátulsó részén igen gyöngén köszörült üveg találtatik, melly előre ’s hátratolható, míg a’ külső rajz magát egészen le nem képzi. Ekkor az ércz-lemez az üveg helyébe tétetik s a’világosság behat. Rövid idő,három négy percz alatt, a’ világosság behatása szerint a’ kép kész ’s a’ lemez kivétetik. Ezen állapotában azonban a’ kép csak felületében látszó; ’s csak akkor tűnik fel, miután a’ kényeső gőznek tétetik ki. E’ végre a’ lemez ismét szekrénybe záratik, mellynek padolatjára kényeső tétetik. A’ kényeső gőz létrehozására 55 — 60 foknyi melegség szükséges. Az előálló festvény ekkor meleg sós vízzel mosatik meg. Ezek feloszlatván, a homályosb részeket jobban kiemeli, a világosbakat kiméli, mig a’ kényeső gőz kizárólag a’világosoknak adja magát át. Mindenek után destillált vízzel mosatik meg a’ l e m e z , minek következtében a’ festvény olly tartósságot nyer, hogy a’ világosságnak is kitétethetik, a’ nélkül hogy változást szenvedne. Az egész felett Arago így nyilatkozék, hogy eddigelé a’ physica, chemia, optica, elégséges felvilágosítást nem adhat erről, ’s még a’ következő kivánatóságokat hagyja hátra: 1.) Természeti színek előállítása, miket Daguerre ha nemis lehetetlennek, de igen nehéznek talál; 2.) Az arczképek levételét Daguerre lehetségesnek találja, de kivánatosb volna 3) olly módszer, miáltal a” benyomás kevésbé volna kitörölhető, miután a’Daguerre festészete annyira a’ felületén mar d a’ lerneznek, hogy a’ legkisebb súrlódás azt megsemmíti. ’S így a’ festvények csak úgy maradhatnak fenn. ha szorgosan üveg alatt ápoltatnak. ’S végre 4.) A’ daguerrotip a’ világosság megmérésére is alkalmazható. A’ Daguerre által használt camera obscura szokott nagyságú. A’ daguerrotyp ára az üveg tisztasága ’s nagysága szerint 400 420 frankra terjedhet. |
|
| 1839 | Jelenkor 1839 szept 14.
74. szám 294 old |
van | Link |
(A szövege OCR-ezve.) | A’ fényképkészités
feltalálója, Daguerre, Párisban , találmánya mindkét
készitvényit, mellyek működésinek próbalapjaiul szolgáltak
a’ vizsgáló biztosság előtt, Bécsbe küldötte , az egyiket
ő es. 's ap. kir. felségének, a’ másikat Metternich hgnek.
Az első e‘ fényképek közül a’ párisi Notredame
székesegyházat, a’ Szajna-partróí nézve, a’másik Daguerre
műterme belsejét ábrázolja. es. ’s ap. kir. fels. e’
küldeményt tetszéssel fogadó, ’s bogy a' bécsi művészek,
tudósok és műkedvelők minél elébb láthassák e’ csodateljes
találmány eredményeit, rendelé, hogy ama képek az egyesült
képzőművészetek cs. k. akadémiája tanácstermében nézésül
tetessenek ki, mi is az illető meghívások kibocsáttatása
után, aug. 28, 29 és 30dik napjain megtörtént, 's a’
meglepő valóság által, minőt csak az itt munkálkodó
természet maga képes szülni, jeleskedő képek az ezen
kiállításon jelenvolt számos műbaráttól általányosan
csodáltattak. Ő fels. Daguerrenek, a’ művészet körül
szerzett érdemei megismeréséül, arany érdempénzt, mellynek
egyik felét ő fels. képe diszesíti, a" másikon ezen
körirás: ,,De arte merito“ olvasható, továbbá egy arany
burnótszelenczét, legf. néviratával, a’ párisi cs. kir.
követség utján áta- adatni méltóztatott. |
| 1840 | Atheneum február 23. 256. old | van |
(A szövege OCR-ezve.) | Fényképek. — Arago a’
párisi academiával azon módosítást közlé, mellyet Daguerre
képcsinálásainál gyakorlatba vett. — Eddigelé az
egymásutáni szükséges munkálatok között, hogy a’ képet
lehessen venni, az érczlap’ elkészítése ibolyóval (iodium)
volt a’ leghoszadalmasb és unalmasabb. Várakozni kellett,
míg az ibolyából kifejlett gázok, elég mennyiségben
rakódtak le a’ lapra, hogy neki szép aranysárga szint
adjanak, melly a’ szükséges elégültségi fokot mutató. —
Jelenleg a’ munkálat két percz alatt megtörténik; a'
természetes ibolyót kipótolván ibolyógőzekkel terhelt
lappal, melly amannak ellenébe tétetik, mintegy 6
vonalnyira tőle, bezárandó szekrényben; két percz múlva
kellő szint vön magára az ezüst. |
|
| 1840 | Atheneum április 12. 480. old | van |
(A szövege OCR-ezve.) | Fényképek Indiában. —
Daguerre’ rajzmódja már Hindostánig elhatott, hol nagy
figyelmet gerjeszte ’s hol, a’ napsugarak’ hatását
illetőleg, igen sikeres leend. Javítást, tön rajta dr.
O’Shaughnessy Calcuttában, ki az ezüst-nitras
(salétromsavas ezüst) helyeit még drágább érczet alkalmaz,
t. i. arany-olvasztékot, miáltal igen fénylő színezetű
képeket akar kapni, nevezetesen a’ veres és zöld színben,
a’ mit Európában mind eddig nem tudtak eszközleni. |
|
| 1840 | Zimmermann Jakab
(1808-1878) (ford.) Daguerre képei' elkészítése'
módjának leírása. Bécs. |
van |
Link |
Címlap |
|
| 1840 | Vállas Antal
(1809-1869) jegyzőkönyv a Tudós Társaság üléséről
augusztus 29. |
van |
(A szövege OCR-ezve.) | "A Magyar Tudós
Társaság 11. Nagy Gyűlésén aug. 29.-én, Vállas Antal rt.
a` nemz. casino` Duna felé fekvô teremeiben egybegyűlt
társaságnak két, olajozás és égetés nélkül általa készült
Daguerre-féle fényképet mutatott elő; `s az academia`
költségein és számára bécsi opticus Plössl által készített
daguerréotyppel a` Dunát és kir. várat vette fel,
Daguerre` eljárásában ibolyó helyett ibolyófestvényt
használván; azonban a` levegőnek csekély átlátszósága
miatt az így elôállított képen csak a` pesti part
mutatkozott teljes fényében. Növekedvén a` ború, s így
szerencsésebb próbához nem lehetvén reménység, a` tagok
innen az academiai terembe mentek által a` folyó dolgok`
folytatására, mellyeknek nagy száma miatt a` kisérlet e`
gyülés` folyamata alatt többé nem ismételtethetett." |
|
| 1844 | Schirkhuber Móric (1807–1877) Természettan tankönyv | ? |
Farkas Zsuzsa: A fény vegyhatása | ||
| 1844 | G. T. Fischer, Gründlicher Unterricht über die Theorie und Praxis des Daguerreotypiren, Photographien, Kalotypiren, Cyanotypiren, Anthotypren, Chrysotypiren, Themographiren, mit Einschluss der Kunst, farbige Daguerreotyp - Portraits hervorzubringen. Mit Abbilbungen. 12 Leipzig und Pesth, 1844. Verlags-Magazin, 60 lap, velinen, bor, fűzve . 30 кr. 44 | van |
(A szövege OCR-ezve.) | (Tartalomjegyzék, A
könyv német nyelvű de a kiadó Pesten is működött)
Inhaltsverzeichniss. -Einleitung: Zweck des Verfassers. Erklärung der Photographie. Kurze Geschichte der Kunst. -Grundsatz, auf welchen die Kunst gegründet ist. -Apparat und Materialien: Papier. Pinsel. Destillirtes Wasser. Löschpapier. Salpetersaures Silberoxyd. Verschiedene Methoden das Papier zu bereiten: Bereitung des Papieres. Cooper's Methode. Daguerre’s Methode. Golding Bird's Methode. Brompapier Grosse Vorsicht, welche bei Zubereitung des Papieres erforderlich ist. Lichtbilder zu erzeugen. Die Bilder zu fixiren. Anwendung der Kunst Lichtbilder zu erzeugen. -Das Kalotypiren: Erklärung des Ausdrucks. Zubereitung des Papieres. Bereitung des gallus-salpetersauren Silberoxydes. Schnelligkeit bei Erzeugung von Lichtbildern. Camera zur Erzeugung von Lichtbildern. Beschreibung von Voigtländer's verbesserter Camera zur Erzeugung von Lichtbildern und das dabei anzuwendende Verfahren. Die zur Erzeugung eines guten Bildes erforderliche Zeit. Das Bild sichtbar zu machen. Verfahren beim Fixiren der Lichtbilder. Künstliches Licht. Anweisungen für den jungen Experimentator. Collen's Verfahren. Vorsichtsmassregeln bei Bereitung des kalotypen Papieres. Der zum Kalotypiren erforderliche Apparat. -Chrysotypiren: - Erklärung des Ausdrucks und Bereitung des dazu erforderlichen Papieres. s -Cyanotypiren, oder Ferrotypir en: Erklärung des Ausdrucks und Beschreibung des Verfahrens. -Anthotypiren: Erklärung des Ausdrucks und kurze Beschreibung des Verfahrens. -Daguerreotypiren: Unterscheidet sich wesentlich von den andern Verfahrungsarten der Kunst Lichtbilder zu erzeugen. Das ganze Verfahren besteht aus fünf Operationen: Reinigen und Poliren der Platte. Auftragen des empfindlichen Jodüberzuges. Aussetzen der Platte an dem Lichte in der Camera Das Bild sichtbar zu machen. Fixirung des Bildes. Winke für Experimentirende. Claudet's Verbesserungen. Goddard's Versuche. Auftragen von Farben auf daguerreotypische Platten. Anwendung von Papier beim Daguerreotypiren. -Thermographie: Erklärung des Ausdrucks. Beschreibung des Verfahrens. |
|
| 1856 | Kozics Ede (1829-1874)
előadásáról Kombuher János Dr, Orvos Természettudományi
évkönyv Pozsony |
részben |
Link |
Fotoszemle 1943.
október. Dr Limbacher Rezső cikke |
|
| 1858 | Budapesti Hírlap február 25., a Napihírek és események-rovatban | (A szövege OCR-ezve.) | „A lapokban már
régebben közölve volt, hogy Londonban oly arczképek
készíttetnek, melyek csak mikroskop alatt szemlélve bírnak
egy közönséges kép nagyságával. Ha a fényképek finomságát
ismerjük, ezen tény nem látszik különösen meglepőnek,
azonban mégis, ha egyszer valóban szemléltünk egy ily
képet, az túlhaladja várakozásunkat. Ezen képek oly
gyöngéd árnyazatúak, hogy tüstént átláthatjuk, mikép
azoknál a fényképezési eljárásnak egészen másnak kelle
lennie, mint a közönséges üveg-fényképeknél. A képek
körülbelül egy köles szem nagyságával bírnak, és mégis p.
o. egy sírkőnél több száz betű rajzolódik le, miket a
mikroskop segélyével közönséges betűk gyanánt lehet
olvasni Egy négyszögvonalon egy oly hét személyből álló
csoportozat van lerajzolva, melyek a mikroskop alatt
arczképszerü hasonlatossággal néznek ránk. Egy rézmetszet
másolatánál a rajznak minden egyes pontja látható. Ezen
képecskéket átalánosan bámulattal nézik, s azok a
legközelebbi jövőben a „physique amusante” ban kitűnő
helyet foglalandnak el. Azonban ezen képek tudományos
érdeket is nyújtanak az azok előállitásábani fényképészeti
módszer tekintetéből; s ezen képek alkotója, H i s l o p
határozottan azt állítja, hogy nem minden kollodium
alkalmas hozzá, azonban még most nem tudja, hogy miért;
hanem egyik kollodiumot a másik után kisérti meg, mígnem
használhatót talál. A kollodium tanulmányozása ezen képek
által hihetőleg uj phasisba lépend. Rospini, ki oly sokat
tett a stereoskop-képeknek Austriábani elterjesztésére,
ezen mikrophotographiákat is legelőször hozá be ide, s
azokat hihetőleg f. hó 26 án az alsóaustriai
ipar-egyletnél előmutatandja. Ezen kis műtermékek igen
illő pótlékot képeznek stereoskopkép gyűjteményéhez,
melyet Ő legújabb időben Oroszországbóli képekkel
szaporított. A moszkaui Kreml, s annak nagy harangja, a
fényképészet valódi fénypontjai.” |
||
| 1858 | Hölgyfutár, március 20. 260.o., a Külföld-rovatban | (A szövege OCR-ezve.) | Uj találmány a
festészetben. Hislop, Londonban legközelebb kollodium
segítségével, oly parányi képek készítését találta föl,
mely képek csak jó mikroskopon át vehetők ki. — E
képecskék minden parányiságuk mellett oly tiszták, hogy
egy kölesszem nagyságú képen, mely egy síremléket ábrázol,
több száz betű van, miket igen tisztán ellehet olvasni.
Egy négyszög vonalnyi tért elfoglaló rajzon pedig, 7
személyből álló csoportozat látszik, melynek egyénei
tökéletesen híven vannak lefestve a parányi képecskén. E
módon — mely még Hislop titka — a legnagyobb acélmetszet a
legparányibb térre rajzolható, s még pedig oly híven, hogy
minden pontocskát meglehet látni a nagyitó üvegen át.
Anyit azonban maga Hislop bevall, hogy nem minden
kollodium képez egyaránt tiszta rajzokat; némelyik olyanná
teszi a képet, mintha csipke fátyollal volna bevonva.
Ennek okát még tulajdonképen nem tudja, de úgy hiszi, hogy
több kísérlet után ezzel is tisztába fog jönni.” |
||
| 1863 | Tömösváry László Magyar fényképész. Kézikönyv. Poldini Ede Pest | van |
Címlap |
||
| 1863 | Borsos és Társa
Fényképészeti könyvecske |
? |
példány nem ismert |
Hirdetés Vasárnapi Újság 1864. aug. 14 |
|
| 1863 | Dr. Bardócz Lajos
(1832-1898) A felfedezések és találmányok története. Pest,
Emich Gusztáv (138-178. oldal ) |
? |
"(...) az Akadémia
(...) 1859-ben 70 arannyal jutalmazandó pályázatot
hirdetett a felfedezések (...) történetének megírására. A
pályázatot Bardócz jogakadémiai tanár nyerte." Fotolexikon |
||
| 1864 | Borsos és Társa
Kipróbált biztos vények |
? |
példány nem ismert | Vasárnapi Újság 1864. 34. szám |
|
| 1864 | Szentkuty István
recepteket árul használati utasítással |
? |
példány nem ismert | Hirdetés Vasárnapi
Újság 1864. aug. 14 |
|
| 1865 | Fehér Ipoly (1842 - 1909) „ A fényképészet" Vasárnapi Újság, 1865. 10. sz. márc. 5. 113-114. p. 11. sz. márc. 12. 124-126 | van | OCR |
Az első oldal képe. |
|
| 1871 | Veress Ferenc (1832-1916) Valjon állandó-e a Chromophotographia? Kolozsvári Közlöny XVI. évf. 128. szám 1871. augusztus 30. (Sajtóvita Vastagh Györggyel) | van |
|||
| 1871 | Fehér Ipoly gimnáziumi Kísérlettani természettan, tankönyv | ? |
Farkas Zsuzsa: A fény vegyhatása | ||
| 1872 | Fényképészeti Lapok
Kozmata Ferenc (1 példány) |
Fotolexikon | |||
| 1875 | Tóth Mike (1838-1932) A fényképészet titkai műkedvelők és szakférfiak számára Budapest, Lampel | van |
Címlap |
||
| 1882-1888 | Veress Ferenc (szerk.) Fényképészeti Lapok | van |
(A szövege OCR-ezve.) | ||
| 1884 | Dr. Ring Ármin - A
Fotografozásról (30 p.) Népszerű Természettudományi Előadások Gyűjteménye. VII. Kötet. 44. Füzet Egy előadás. Tartatott a Természettudományi Társulat estélyen, 1884 jan. 25-én. Hat ábrával. Budapest Kiadja A K. M. Természettudományi Társulat 1884. |
Címlap képe |
|||
| 1886-1889 | Fényképészeti Közlöny
Halász Ágost és Paska Gyula (szerk.) |
Fotolexikon |
| Adalék: Hevesi Iván: A magyar fotóművészet története
1958 Bibliográfia 236-238. old. (OCR, biztos van hiba benne) A FÉNYKÉPEZÉS MAGYAR IRODALMA (a megjelenés időrendjében) 1. SZAKMUNKÁK, AMATÖR-ÚTMUTATÓK, ÉVKÖNYVEK Tömösváry László: Magyar fényképész. Kézikönyv fényképészek és műkedvelők számára. Pest., 1863. Tóth Mike: A fényképészet titkai. Műkedvelők és szakférfiak számára. Szatmártt, 1875. Ring Ármin: A fotografozásról. Budapest, 1884. Gothard Jenő: A fotografia. Gyakorlata és alkalmazása tudományos célokra. Budapest, 1891. Konkoly Miklós: Bevezetés a fotografozásba. Útmutatásul kezdő műkedvelőknek. Budapest, 1891. Kiss Zoltán: A fényképezés gyakorlata. Szombathely, 1891. Moller Miksa: A fotografálás elemei a műkedvelő és szakfotografusok számára. Budapest, 1893. Moller Miksa: Fényképészeti Évkönyv. Budapest, 1894. Moller Miksa: Vénygyűjtemény műkedvelők és szakfotografusok számára. Budapest, 1894. Bessenyei József: Fényképek előállítása. Budapest, 1894. Dr. Kenessey Pál: A fotografálás mestersége. Budapest, 1894. Sennovitz (Szeghalmi) Gyula: Az amateur fényképészet kézikönyve. Budapest, 1897. Bogdándy Sándor: Útmutatás műkedvelők részére. Nagyszalonta, 1899. Kiss Zoltán: A fényképezés kézikönyve. Szombathely, 1902. Sajóhegyi Béla: A fotografálás. Pozsony, 1902. Kiss Zoltán: A gumminyomás gyakorlata. A pigment eljárás. Szombathely, 1904. Dr. Meczner Sándor: A műkedvelő fényképezés kézikönyve. Sárospatak, Í904. Dr. Kováts Elemér—dr. Purczell Béla—Steiner Béla: A művészi fotografozás évkönyve. Budapest, 1906. Szeghalmi Gyula: Amatőr fényképészek könyve. Gyoma, 1906. Faragó Géza: A művészi fényképezés évkönyve. Nagyvárad, 1906—1914. Leopold Károly: Modern fényképezés. Budapest, 1910. Pécsi József: Művészi fényképezés. Budapest, 1916. Székely Aladár fényképei: Írók és művészek. Ady Endre és Ignotus előszavával. Budapest, 1916. Grabovszky Artúr: Művészi fényképezés. Budapest. 1917. I)r. Schuller Aladár: Fényképészeti recept könyv. Budapest, 1917. Kiss Zoltán: Olaj és brómolajnyomás. Budapest, 1917. Vidarény Iván és dr. Fejérváry Sándor: Az átnyomás kézikönyve. Budapest, 1923. Székely Aladár fényképei: Ady. Móricz Zsigmond előszavával. Budapest, 1924. Dr. Gyulai Ferenc: Gyakorlati fényképészet. Budapest, 1931. Kassák Lajos: A mi életünkből. Budapest, 1932. Kleeberg Zoltán és dr. Vigh Viktor: Gyakorlati fotolexikon. Budapest, 1934. Dr. Sevcsik Jenő: Fényképezés. Budapest, 1936. Dulovits Jenő: Művészi fényképezés. Budapest, 1938. Rosner Károly: Magyar fényképezés. Évkönyv. 1939. Kálmán Kata: Tiborc. Móricz Zsigmond bevezetőjével. Budapest, 1939. Kálmán Kata: Szemtől szemben. Budapest, 1940. Kreilisheim György: Régi magyar fényképezés. Budapest, 1941. Kankovszky Tamás: Magyar művészfotók. Évkönyv. Budapest, 1945. Mágori Varga Erzsébet: Népi kollégisták. Reismann János fényképei. Budapest, 1946. Kálmán Kata: Tiborc új arca. Dr. Móricz Virág bevezetőjével. Budapest, 1949. Ifj. Tildy Zoltán dr.: Kisbalaton. Budapest, 1964. Ifj. Tildy Zoltán dr.: Napsütésben. Budapest, 1955. Homoki Nagy István dr.: Gyöngyvirágtól lombhullásig. Budapest, 1955. Reismann János szerkesztésében: Budapest. 1955. Vajda Ernő dr.: Magyar növényvilág. Budapest, 1956. Barabás János, dr. Gróh Gyula, Berty Imre, dr. Keipert Miklós, Evva Ferenc, dr. Gróh Gyuláné Molnár Margit: A fényképezés kézikönyve. Szerk.: Barabás János és dr. Gróh Gyula. Budapest. I—II. kiadás, 1954—1956. Fotosorozat. Budapest, 1955—1957. Németh József: Olcsó gép jó felvétel. Polster—Lentz: 100 fotorecept. Járai—Szegedi: Fényképezés műfénynél Hevesy Iván: Nagyítás —- képkivágás. Sziklai Dezső: Exponáljunk helyesen. Kéri Dániel: Negatíveljárás. Dr. Csörgeő Tibor: A fényképezés gyakorlata. Reismann Marian: Gyerekfényképezés. Kunfalvi Rezső: Téli fényképezés. Szkita—Vadas—Veres: Hol a hiba? Jónás Pál: Kisfilmes fényképezés. Bence Pál: Természetjárók felvételei. Heller Andor—Vámos László: Színes fényképezés. I—II. kiadás. 1956—1957. Bence Pál, Rév Miklós és Vadas Ernő szerkesztésében: Művészfotók. Budapest, 1957. Dr. Sevcsik Jenő: Fényképészeti ismeretek. Budapest, 1957. Dulovits Jenő: így fényképezek. Budapest, 1957. . Vadas Ernő—Németh József—Reismann Marian szerkesztésében: Magyar Fotóművészet. 1958. 2. FOLYÓIRATOK Fényképészeti Értesítő. Szerk.: Tömösváry László. Pest, 1872—1873. Fényképészeti Közlöny. Szerk.: Paschka Győző. Budapest, 1885—1889. Fényképészeti Lapok. Szerk.: Veress Ferencz. Kolozsvár, 1889—1890. Fényképészeti Értesítő. Szerk.: Tarczal Dezső. Nyíregyháza, 1893. Fényképészeti Értesítő. Szerk.: dr: Moller Miklós. Boldogasszonyfa, 1894—1896. Fényképészeti Szemle. Szerk.: Pejtsik Károly, Budapest, 1899—1900. A magyar photo-club közlönye. Szerk.: Rexa Dezső- Budapest, 1900. Amateur Fényképészek Lapja. Budapest, 1904. Fotografia. Szerk.: Kiss Zoltán. Szombathely, 1904. Az amatőr. Szerk.: dr. Kohlmann Artúr. Budapest, 1904. A fény. Budapest, 1906—1918. Szakfényképészek Lapja. Szerk.: Zsitkovszky Béla. 1896—1906. Amateur Útmutató. Szerk.: Ruzicska Béla. Debreczen, 1904. Kamera. Szerk.: Grabovszky Artúr. Budapest. Fotóművészeti Hirek. Amatőr és művészfotografiai folyóirat (változó szerkesztői között Balogh Rudolf is) 1921-től. Magyar Fotografia. A budapesti fényképészek ipartestületének közlönye (változó szerkesztői között Rónai Dénes és Pécsi József is) 1921-től. Fotoélet. Fotóművészeti és tudományos szaklap. Szerk.: dr. Gyulai Ferenc. 1931— 1944. Rádió és fotoamatőr. Szerk.: Horváth László. 1926-tól. Új Magyar Foto. Szerk.: a Szerkesztőbizottság. 1953. Foto. Szerk.: a Szerkesztőbizottság. 1954-től. 3. MAGYAR FÉNYKÉPEZŐK VAGY FOTOÍRÓK ÍDEGENNYELVŰ KIADÁSOKBAN L. Moholy—Nagy. Fototek sorozat. Berlin, 1930. I. Pécsi: Photo und Publizität. Berlin, évszám nélkül. A. Kertész: Paris. Terte de Pierre Mac-Orlan. 1934. Brossai: Paris de nuit. Texte de Paul Morand. Paris, évszám nélkül. Photoillustrations magyar különszáma Rosner Károly bevezetésével. Paris, 1937. K. Rosner: Ungarisohe Photographie. Berlin, 1939. I. Hevesi/: Fotografias oom a Box. Sao Paulo, 1940. I. Hevesy: Filtros fotografioos. Sao Paulo, 1940. I. Hevesy: A paisagem na fotografia. Sao Paulo, 1941. T. Kankovszky: Kamera und Kunst. Budapest, 1946. Images de Russie. Photographies de Jean Reismann. Presentation de Pierre Courtade. A Páris, évszám nélkül. Jenő Dulovits: Meine Technik, meine Bilder. 1956. 4. A SZERZŐ FOTÓTÁRGYÚ MUNKÁI a) Fotóművészet. A modern fotóművészet. 1934. A fényképezés művészete. 1939. A fényképezés nagy mesterei, 1940. Magyar tájak. 1942. Fényképezzünk — jól és szépen. 1944. b) Fototechnika. A fényképezés technikája. 1—8 kiadás. 1936—1943. Új, átdolgozott kiadás. 1957. Alz infravörös fényképezés. 1—3 kiadás. 1935—1940. Fényképezés box géppel. 1935. Az arckép fényképezése. 1—3 kiadás. 1938—1941. A színszűrő kézikönyve. 1938. A nagyítás technikája. 1—6 kiadás. 1937—1942. Az éjjeli felvétel. 1—3 kiadás. 1936—1939. Fényképezés lámpafényen. 1—5 kiadás. 1937—1939. A tájkép fényképezése. 1—2 kiadás. 1936—1938. Fényképezés rossz időben. 1937. Fényképezés túrán. 1—3 kiadás. 1935—1939. Mozgó témák fényképezése. 1—2 kiadás. 1937. Mindent pánra. 1—2 kiadás. 1937—1940. Az expozíciós idő meghatározása. 1939. Az éles kép. 1—3 kiadás. 1936—1939. Fotografálás fénnyel szemben. 1—2 kiadás. 1937—1940. Fényképezés télen. 1—3 kiadás. 1936—1940. Fényképezési mesterfogások, tréfák és fortélyos felvételek. 1940. Fényképezés a Balatonon. 1940. A gyerekek fényképezése. 1940. Fényképezés kisfilmes géppel. 1941. Állatok fényképezése. 1942. Fényképezés falun. 1943. |
| Ami kimaradt a fenti
listából: Magyar Fényképészek Lapja - A "Fényképészek köre" hivatalos közlönye. 1897-1904 Szerk.: Löwinger Mór Fényképészeti Értesítő (1893–1897) Az amatőr. Szerk.: dr. Kohlmann Artúr. Budapest, 1904-1910 Fényképészeti Szemle. Szerk.: Pejtsik Károly, Budapest, 1899— Fotoművészet 1914 Javítások forrása: Baki Péter: A fotográfia és a magyar sajtó kapcsolata 1945-ig 2011 |
